2014. augusztusában indult útjára a #GameGate mozgalom. Méghozzá olyan lendülettel, amihez foghatót valószínűleg még sosem tapasztalt egyetlen szórakoztatóipari ágazat sem. A robbanásszerű rajt talán legfontosabb (bár nem az egyetlen) okozója természetesen az a 11, egyetlen nap leforgása alatt megjelent cikk volt, amit a szaksajtó korrupción, csaláson, etikátlan magatartáson és mocskos ügyeskedésen ért szegmense okádott ki magából. Ezek aztán egységesen "Gamers are Dead" néven vonultak be az iparág történelmébe. E zsurnalisztikai mesterművekben aztán a kiváló, bár erkölcsileg némiképp megkérdőjelezhető firkászok a játékosokat elhordták mindennek, aminek csak lehetett: terroristáknak, rasszistáknak, nőgyűlölőnek, kirekesztőknek, megkeseredett és hisztis gyerekeknek, akik csak attól félnek, hogy elveszik tőlük a szórakozásukat. Akik hozzám hasonlóan az első perctől kezdve részesei a mozgalomnak, valószínűleg sosem fogják elfelejteni azt a napot.
De mindez legalább ugyanilyen emlékezetes marad az ellentétes oldal számára is, hiszen pont ezek a cikkek tették olyan naggyá, olyan erőssé és olyan keménnyé a mozgalmat, mint amilyen. És a hét hónapnyi csatározás során számtalanszor egyértelművé tettük, hogy nem lesz nyugtunk addig, amíg az utolsó féregnyúlványt is eltakarítottuk ebből az iparágból.
És hogy miért fontos mindez? Bizony azért, mert mostanra számos más ágazat is kezd ráébredni, miszerint igenis van mód visszavágni ennek a klikkesedő, belterjes társaságnak. A képregények rajongói ébredeznek, és nagyon nem tetszik nekik az, ami a rájuk bocsátott hosszú álomból való eszmélés után a szemük elé tárul.
Na meg aztán itt van a sci-fi/fantasy műfajt kedvelők széles rétege, akik pár napja a játékosokhoz hasonlóan szintén ízelítőt kaptak abból, kik is telepedtek rájuk és szívják a vérüket. Épp csak az a különbség, hogy ők már három éve küzdenek az SJW idióták és azok szélsőséges nézetei ellen a Sad Puppies nevű kampánnyal. Ez nem más, mint egyfajta részvételre buzdító felhívás, ami arra próbálja rávenni az ilyen tartalmú könyvek és novellák fogyasztóit, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá az évenkénti Hugo Awards díjak győzteseinek meghatározásához. Mert bizony az a helyzet, hogy a Hugo évek óta egy kis, de annál befolyásosabb társaság kezében van, akik egymásnak osztják a díjakat, kirekesztve mindenkit, aki nem áll be a sorba, nem vall velük azonos politikai nézeteket vagy nem olyan tartalommal áll elő, amely megfelelne az ő elvárásaiknak.
A Sad Puppies mozgalom éppen ezen belterjes csoportok ellen jött létre. A sci-fi és fantasy rajongókat biztatta arra, hogy szavazzanak a kedvencükre, és ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettük. És három év után végre sikerrel jártak! Idén rengeteg olyan jelölt jutott be a nevezettek közé, akiknek máskülönben esélyük sem lett volna erre. Az SJW banda megbukott. Felmosták velük a padlót a műfaj valódi rajongói. Megsemmisítő vereséget szenvedtek, ráadásul leleplezték magukat azok előtt is, akiknek eddig fogalmuk sem volt arról, mi folyik a színfalak között. Minderről (és a Sad Puppies kampányról) ITT olvashatunk bővebben, egyenesen a mozgalom elindítójától!
És mi volt erre a válasza a porig alázott szemétládáknak, akik azt hitték, az ő kezükben van minden döntés és hatalom? Megszégyenülve meghátráltak és fejet hajtottak a többség akaratának? Egy fenét! Ezek az idióták másodszor is eljátszották ugyanazt, amit a videojátékos szaksajtó augusztusban már egyszer kipróbált- és amivel hatalmas bakot lőtt!
Ugyanaz a szóhasználat! Ugyanaz a retorika! Ugyanaz a mondanivaló és narratíva! A sci-fi/fantasy rajongók mind szexisták, szélsőségesek, kirekesztők és kártékonyak. Csak ártani akarnak ennek a szép, nemes rendszernek, és ok nélkül támadják a szegény, galamblelkű SJW jómadarakat, akik kizárólag igazságot akarnak hozni a közösségbe!
Egészen elképesztő, hogy ezek az idióták ennyire nem tanulnak a saját bénaságukból. Döbbenetes az a mértékű ostobaság, ami arra készteti őket, hogy másodszor is elkövessék ugyanazokat a hibákat, amik a videojátékos pajtásaik vesztét okozták. Ezek a szemétládák ismét rátámadtak a saját közönségükre. És ahogyan az ilyenkor lenni szokott, az a bizonyos közönség ettől igencsak morcos lett!
A Hugo Awards díjakat idén végre jó eséllyel olyanok kapják meg a három év után sikeressé váló Sad Puppies kampánynak hála, akik azokat ténylegesen megérdemlik, és nem pedig azok, akik elég mélyen benyaltak a megfelelő döntnököknek (a jelöltek listája).
De abban is biztosak lehetünk, hogy ezek a nyavalyások a háttérben már azon dolgoznak, milyen szabályváltoztatásokkal tudnák megőrizni alaposan megrendült pozícióikat. Azaz jövőre valószínűleg megváltoznak majd a viszonyok. Sőt, talán még idén kitalálnak valamit, hogyan tudnák semmissé tenni a jelöléseket. A hisztiszint pedig soha nem látott magasságokba csapott!
Ám bármivel is próbálkozzanak, akármilyen furmányt szeretnének bevetni, innentől kezdve semmi nem fog működni. Az egész közösség előtt lelepleződtek, ráadásul immár a #GamerGate mozgalom is rajtuk tartja a szemét. Ez pedig a lehető legrosszabb hír azok számára, akik szemernyi tisztességet sem képesek kifacsarni magukból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése