Annyira szerettem volna írni egy hosszú, kimerítő, alapos és részletes tesztet a Fallout sorozat legújabb részéről, a New Vegasról. Kivesézni a legapróbb részleteket, az előző felvonáshoz képesti változásokat, összképet alkotni a hangulatról, a benyomásaimról. Ám 15 órányi játék után (XBOX 360-as verzió) szomorúan kellett megállapítanom, hogy bizony a Fallout 3-hoz képest alig-alig lehet találni a játékban újszerű elemet, változást, előremutató innovációt.
Persze ezt már akkor sejtettem, amikor a New Vegas fejlesztése az Obsidian-hoz került. Sokan folytatás-specialistának hívják a gárdát, de akik valaha is játszottak a KotOR második részével, tudják, mennyire túlzó ez a megállapítás. Mert ugyebár egy folytatás elméletileg magában kéne hordozza a változást, a megújulást, amíg ezzel szemben a kiegészítő lényege az, hogy a már lefektetett alapok segítségével csupán a történetet görgetjük tovább a játék mechanizmusának bolygatása nélkül. Az Obsidian fejlesztései esetében azonban mindig az volt az érzésem, hogy bár apró szépségtapaszokra futja az ötletekből, ám azokon túl sosem mernek belevágni a saját ötleteik megvalósításába.
Persze nincs azzal semmi gond, ha egy jól bevált szisztémát és kiforrt játékmenetet nem forgatnak fel túlzottan, de azt azért mégis erősnek érzem, ha minden (és tényleg minden) a legapróbb részletekig megegyezik az előddel. Így inkább nem is állok neki annak a bizonyos hosszabb tesztnek, mert akkor lényegében a Fallout 3-at, nem pedig a New Vegast elemezném. Inkább röviden áttekintem, milyen újdonságokat agyalt ki magától az Obsidian.
Először is a barkácsolni szeretők az eddigiek mellé számos új tervrajzzal gazdagodhatnak, ezen túl pedig magunk készíthetjük el a gyakran használt kemikáliák és fogyasztásra alkalmas étkek széles tárházát. A fegyvereinkre mostantól kezdve felszerelhetünk mindenféle kiegészítőket (nagyobb tár, jobb tűzgyorsaság, stb.), valamint az adott helyzethez igazodva több fajta muníció közül is választhatunk. A játék nevéhez alkalmazkodva szerencsejátékokat is kipróbálhatunk a kaszinókban. A csapattársak viselkedésének megváltoztatásához immár nem beszélgetéssel, hanem egy fölugró interfészen való állítgatással vezet az út, ami éles helyzetben gyors és praktikus megoldásnak tekinthető. Továbbá az igazán eltökélt játékosoknak bevezettek egy úgynevezett Hardcore módot, ami lényegében abból áll, hogy az életben maradásunkhoz szükséges a rendszeres evés, ivás, alvás, ráadásul nincs azonnali gyógyulás egy stimpack beadása után, és legnagyobb bosszúságunkra még a nálunk lévő lőszer is terheli a karakterünket.
És ezzel ki is fújt, más újdonsággal eddig nem találkoztam. Ám mindezek ellenére (vagy talán épp ezért) a New Vegas nem egy rossz játék. A hangulat kellemes, a történet is a helyén van, aki pedig inkább csak nekivágna a sivatagos vidéket felderítésének anélkül, hogy küldetésekbe bonyolódna, az sem fog unatkozni.
Iparosmunka, de becsülettel elvégezve. Aki szerette a Fallout 3-at, annak tiszta szívvel tudom ajánlani, hiszen csalódni semmiképp nem fog, aki pedig most találkozik először ezzel a poszt-apokaliptikus világgal, valószínűleg kellemes, ha nem is frenetikus élményekkel fog gazdagodni általa.
Értékelés: 7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése