Nem elég, hogy tegnap este a szívbaj kerülgetett az áramszünet miatt, erre ma újabb tragikus esemény kavarta fel békés, nyugodt, kellemes hétvégémet. És bizony ehhez képest a néhány órával ezelőtti rövidzárlat babapiskótának tűnik!
Az történt ugyanis, hogy délelőtt befűtöttek - méghozzá előjel, figyelmeztetés, légiriadó és szükségállapot kihirdetése nélkül! Jó, jó, ez még csak olyan próbaüzem, hogy kiderüljön, mennyire van tragikus állapotban a ház radiátor- és csőrendszere, de a sokkhatás, ami ezt az árulást (mit árulást: szentségtörést!) követte, az egész napomra rányomta a bélyegét. Fuccs a lakásban uralkodó vidám zimankónak, helyette itt van viszont a húgylangyos, semmitmondó, feltűnésmentes levegő. Lehangoló egy élethelyzet, annyit mondhatok.
Pedig olyan jó volt a hónapokig tartó szenvedés után végre fázni egy kicsit. Elfelejteni a naprendszerünk közepén tomboló nukleáris fúziót, leporolni a kabátokat, és üdén, derűlátóan tekinteni a titokzatos jövőbe. Ha azt vesszük, hogy a hidegfront, ami elhozta a megváltást pénteken,azaz tegnap érkezett, levonhatjuk az elkeserítően szomorú tanulságot: az élettől egyetlenegy napot kaptam arra, hogy az időjárás szempontjából jól érezzem magam. Hát, kösz, b*meg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése