134. nap: Kódfejtés

Ma úgy alakult, hogy láthattam egy esti időjárási előrejelzést az egyik kereskedelmi csatornán. Nem gyakran történik ez velem, mert egyrészt nem nagyon érdekel a téma, hisz úgyis kiderül másnap, mi az ábra - esni fog-e, vagy szikrázó napsütés köszönt le ránk. Másfelől meg egy olyan tudományág szárnybontogatásait kísérhetjük figyelemmel a bejelentkezések során, amelynek prognózisait csupán erős fenntartásokkal tekinthetjük megalapozottnak.

De most nem is ez a fő probléma, hanem egyszerűen kíváncsi lettem arra, hogy mi vár rám holnap. Hallgattam, ahogy a hölgy összeszedetten sorolja a jelenlegi helyzetet az ország különböző pontjain, majd rátér arra, mi várható még az éjszaka folyamán. Ezután sorra végigvettük a következő napokat, szépen, időszakokra lebontva, s mindezt frenetikus animációkkal illusztrálva a gyengébbek kedvéért. Zárásként pedig kedves, vicces anekdotákat is feldobott a dátumhoz köthető néphagyományokról, mondásokról, amelyekkel minden bizonnyal emberközelibb megközelítésbe próbálta hozni a kitöltendő műsoridőt a reklámblokkok között. 

Mondhatjuk, mindenre választ kaptam, amire nem voltam kíváncsi - egy dolog, egy apróság maradt ki a szórásból: az, hogy milyen idő lesz holnap?! Mert esküszöm, amint vége lett az előrejelzésnek nevezett kusza információáradatnak, egész egyszerűen képtelen lettem volna megmondani, mi is hangozz el a másnapra vonatkozóan. Valami rémlik a hét második feléből, továbbá - saját tapasztalataimnak is köszönhetően - teljesen tiszta, milyen volt az időjárás ma. De hogy a következő napfelkelte után mi vár ránk, az, még ha agyonvernek, akkor sem fog felidéződni bennem.

Meglehet, persze, hogy bennem van a hiba. Elszoktam attól, hogy egy rém egyszerű kérdésre nem egy ugyanilyen összetettségű választ kapok. Számomra furcsa volt az is, hogy egy durván három perces anyagban alig esett szó a közeljövőről. Mintha a fronton harcoló katonának az őrmester arról kezdene el mesélni, milyen dicsőség vár majd rájuk, a bátor hazafiakra, miután véget ér a háború, épp csak még előtte ki kell törni és rohamot indítani az ellenség sorai ellen úgy, hogy nem mondják meg, merre fusson, kire lőjön, és milyen ellenállásra számíthat. 

Így aztán elővettem a jó, öreg (illetve még korántsem öreg, hiszen egy hónapos a drága) HTC-met, és megnéztem azon az előrejelzést. És bár a kijelzőn nem virított mély dekoltázsú hölgy, aki mókás történetekkel egészíti ki mondókáját, nem láthattam, ahogy kis hazánk bedigitalizált térképe fölött elsuhanva számok jelzik azt, amit az emberek a tulajdon bőrükön éreznek majd, de a holnapi nap mezőjében szerepelt két darab szám, és egy felhős időt jelző ikon. És ez, egy magamfajta egyszerű, unalmas, hétköznapi embernek  teljes mértékben elégségesnek bizonyult arra, hogy választ kapjon a kérdésre. De meglehet, én vagyok az egyetlen, aki képtelen megfejteni a meteorológusok virágnyelvét.