2011. 02. 21.

134. nap: Kódfejtés

Ma úgy alakult, hogy láthattam egy esti időjárási előrejelzést az egyik kereskedelmi csatornán. Nem gyakran történik ez velem, mert egyrészt nem nagyon érdekel a téma, hisz úgyis kiderül másnap, mi az ábra - esni fog-e, vagy szikrázó napsütés köszönt le ránk. Másfelől meg egy olyan tudományág szárnybontogatásait kísérhetjük figyelemmel a bejelentkezések során, amelynek prognózisait csupán erős fenntartásokkal tekinthetjük megalapozottnak.
De most nem is ez a fő probléma, hanem egyszerűen kíváncsi lettem arra, hogy mi vár rám holnap. Hallgattam, ahogy a hölgy összeszedetten sorolja a jelenlegi helyzetet az ország különböző pontjain, majd rátér arra, mi várható még az éjszaka folyamán. Ezután sorra végigvettük a következő napokat, szépen, időszakokra lebontva, s mindezt frenetikus animációkkal illusztrálva a gyengébbek kedvéért. Zárásként pedig kedves, vicces anekdotákat is feldobott a dátumhoz köthető néphagyományokról, mondásokról, amelyekkel minden bizonnyal emberközelibb megközelítésbe próbálta hozni a kitöltendő műsoridőt a reklámblokkok között. 
Mondhatjuk, mindenre választ kaptam, amire nem voltam kíváncsi - egy dolog, egy apróság maradt ki a szórásból: az, hogy milyen idő lesz holnap?! Mert esküszöm, amint vége lett az előrejelzésnek nevezett kusza információáradatnak, egész egyszerűen képtelen lettem volna megmondani, mi is hangozz el a másnapra vonatkozóan. Valami rémlik a hét második feléből, továbbá - saját tapasztalataimnak is köszönhetően - teljesen tiszta, milyen volt az időjárás ma. De hogy a következő napfelkelte után mi vár ránk, az, még ha agyonvernek, akkor sem fog felidéződni bennem.
Meglehet, persze, hogy bennem van a hiba. Elszoktam attól, hogy egy rém egyszerű kérdésre nem egy ugyanilyen összetettségű választ kapok. Számomra furcsa volt az is, hogy egy durván három perces anyagban alig esett szó a közeljövőről. Mintha a fronton harcoló katonának az őrmester arról kezdene el mesélni, milyen dicsőség vár majd rájuk, a bátor hazafiakra, miután véget ér a háború, épp csak még előtte ki kell törni és rohamot indítani az ellenség sorai ellen úgy, hogy nem mondják meg, merre fusson, kire lőjön, és milyen ellenállásra számíthat. 
Így aztán elővettem a jó, öreg (illetve még korántsem öreg, hiszen egy hónapos a drága) HTC-met, és megnéztem azon az előrejelzést. És bár a kijelzőn nem virított mély dekoltázsú hölgy, aki mókás történetekkel egészíti ki mondókáját, nem láthattam, ahogy kis hazánk bedigitalizált térképe fölött elsuhanva számok jelzik azt, amit az emberek a tulajdon bőrükön éreznek majd, de a holnapi nap mezőjében szerepelt két darab szám, és egy felhős időt jelző ikon. És ez, egy magamfajta egyszerű, unalmas, hétköznapi embernek  teljes mértékben elégségesnek bizonyult arra, hogy választ kapjon a kérdésre. De meglehet, én vagyok az egyetlen, aki képtelen megfejteni a meteorológusok virágnyelvét.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon elszoktál a tv nézéstől, mikor láttál utoljára egy híradót vagy egy időjárásjelentést?:) Szerintem ne erőltesd.
    Nem valami bonyolul virágnyelven beszélnek, csak meg kell szokni és bizony nagyon oda kell figyelni:)
    Amúgy én is mindig a telefonomon nézem meg reggelente, hogy milyen idő lesz aznap, valahogy jobban bízom benne...

    VálaszTörlés
  2. Évek óta nem néztem egyiket sem. Legalább is úgy biztosan nem, hogy figyeltem is volna rájuk.
    Értem én, hogy próbálják eladni a nagy semmit, de attól még nem kéne érthetetlen, zagyva összevisszaságba ágyazni egy olyan végtelenül egyszerű dolgot, mint az időjárás. Miért nem lehet ezt olyan érthetően bemutatni és ismertetni, hogy még egy hozzám hasonló, alacsony értelmi képességekkel rendelkező hülye is megértse?!
    Nem lenne nehéz: holnap itt ilyen lesz, amarra meg olyan. Holnapután meg emilyen és amolyan. Baromi egyszerű, már ami az elméletet illeti. Mert a gyakorlat alaposan rácáfol a logikára...:)

    VálaszTörlés