Az idei Mesterségek Ünnepe egy hangos, nyüzsgő és forró kavalkád volt. A standokon lényegében mindent megtalálhattunk, ami kötődik a kézművességhez, és időnként olyat is, ami kevésbé. A látogatók a belépti díj fejében (1500 pénz - pont, mint a tegnapi óriás hambi ára!) láthatták, hogyan formálódik a hordó, hogyan működik a szövőszék, és hogyan készülnek a faragások. Jó volt, érdekes volt, ráadásul tényleg rengetegen látogattak ki a Budai Várba, ami rendkívül jó hangulatot - és gyakori tumultust - kölcsönzött az eseménynek.
Az is igaz, hogy a töménytelen bámészkodóra elképesztő mennyiségű kiállító is jutott. Az áraik horribilisek voltak ugyan, ahogyan azt már megszokhattuk, de igazából az ember nem is kimondottan azért látogat ki egy kiállításra, mert szeretne venni egy kézzel fonott kosarat vagy egy karikás ostort. A lényeg inkább a hagyományokon, illetve azok őrzésén és ápolásán van. Ám minden magasztos és fennkölt szónál ékesebben bizonyítják az ott tapasztaltakat a fényképek, amelyeknek e pillanatban ünnepélyesen át is adom a terepet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése