Azon túl, hogy várom a csütörtöki nap végét, nagy lelkesedéssel nézek a hétvége elé is. Ha a terveim nem sülnek el szokás szerint balul, az idei esztendő két igencsak várós játékára is rátehetem a kezem a megjelenés előtt nem sokkal. Ez már egy olyan cél, amiért érdemes foggal-körömmel átverekedni magam a csigalassúsággal pergő órák végtelen során. Teszteket természetesen közlök majd ezekről is, amint feloldódik a hírzárlat és zöld utat kapnak az információmorzsák.
Hozzászoktam már, hogy mindent elkiabálok, ezért a kérdéses címeket egyelőre megtartom magamnak. Így ha a nagy tervből ezen a héten sem lesz semmi, akkor is tudok majd kamuzni valami oltári nagyot, hogy azzal leplezzem a bakiparádémat. Ugyanis az Élet Császára sohasem bénázik! Az Élet Császára nem bukik el! Az Élet Császára körül mindig pontosan úgy zajlanak a dolgok, ahogyan őfelsége azt szeretné!
(Lassan tényleg azon kezdek gondolkodni, hogy indítani kéne egy blogot Az Élet Császára címmel, ahol megörökíthetném a legnagyobb pofára eséseimet, kudarcaimat, szánalmas bénázásaimat. Ha belehúzok, azt életem végéig tudnám naponta frissíteni, és nem lennék lekorlátozva egyetlen kóbor esztendőre. Méltó folytatása lenne ennek a blognak. A blognak, amelynek csupán 40 napot kell még túlélnie! Ó, micsoda végtelen távlatok...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése