Ma hétfő van - de ez a hétfő nem egy szokványos hétfő ám! Mert a nyár végi szabadságok, üresjáratok, nyomorúságok után végre újra kinyitott két hely is, ahová étkezni járok. Egyik is, másik is két hétig húzta le a rolót, az indok pedig ugyanaz volt: pihenés. És hiába van tucatnyi remek kifőzde, étterem és millió rendelési lehetőség, attól még a kedvenc helyek átmeneti elvesztése igenis érzékenyen érintett. Nélkülöznöm kellett a mesés gyroszt, a csodás rántott csirkét, a sajtmártásos sültet, a mézes-mustáros pulykát és a császármorzsát is. Nem volt vicces.
De ennek vége! Újra kinyitottak, indulhat tehát a gigantikus zabálás! Na, nem mintha egyébként takarékra állítottam volna magam a hiátus alatt, de azért ez mégis más. Jól megszokott ízek, emberes adagok, barátságos árak, és mindezt kőhajításnyi távolságon belül.
Félelmetes, már-már szégyenletes, milyen mérhetetlenül elkényelmesedik az ember, ha túlságosan jó dolga van a szánalmas civilizáció kellős közepén...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése