2011. 09. 18.

343. nap: Diszkréten álcázott elégedetlenség

A tehetség sokszínű. Aligha létezik olyan ember, aki ne lenne jó valamiben, legyen szó akár a legjelentéktelenebb, legfurcsább, leghaszontalanabb vagy legőrültebb dologról. Én például büszke vagyok arra, hogy rajtam soha, semmilyen érzelmi állapot, lelki ingadozás és hangulati elem nem látszik. Tudom, ez nem egy remek emberi tulajdonság, sem erény, de attól még örülök, hogy ha más képesség nem is, legalább ez megadatott nekem. De most dühös vagyok. Kurvára, kibaszottul, elmondhatatlanul dühös. És kivételesen ez látszik rajtam. 
Kevés dolog képes úgy kihozni a sodromból, hogy annak látható jelei legyenek. A videojátékok azonban feltétlen ebbe a csoportba tartoznak, így nem is lehet csodálkozni azon, ami a mai napon lejátszódott. Történt ugyanis, hogy legújabb kedvencem, a Dead Island egyik pillanatról a másikra bedobta a törülközőt. Úgy rémlik a pár nappal ezelőtti tesztben már említettem, milyen értetlenül állok a mentési rendszer visszásságai előtt. Akkor még nem sejtettem, hogy tényleg az okozza majd a vesztemet. 
A részletek: a játék autosave rendszerben működik, azaz időnként, amikor kedve tartja, lementi az aktuális állást. Manuális mentésre, fix, maradandó pontok elraktározására nincs semmilyen mód. Egy, azaz egy darab autosave jut karakterenként egy olyan játékra, amivel 20, 40, 70, esetenként 100 órát simán el lehet szöszölni. Na, ki lehet találni, mi ment tönkre ma reggel. Bezony, a mentésem. A töltőképernyőn lefagy a gép, és nem létezik semmilyen módszer, amivel behozhatnám az előző állásomat. 53 órányi játék, 80%-os végigjátszás, milliónyi begyűjtött felszerelés, fegyvermódosító, embertelen mennyiségű pénz mehet a süllyesztőbe. 
Ha én lettem volna az egyetlen, aki így jár, csöndben szívnám a fogamat és kussolnék. De úgy tűnik, ez a probléma ezernyi másik felhasználót is érint, mindenkinél ugyanúgy előbukkan, és kicsinálja minden addigi tevékenységét. Nem akarok most belemenni abba, hogy egy ilyen hibával rendelkező játék piacra dobása most a kiadó hibája, aki kőkeményen betartatja a készítőkkel a megjelenési dátumot, vagy a fejlesztőké, akik 5 év alatt nem voltak képesek létrehozni egy működőképes, hibáktól viszonylag mentes produktumot. Csak annyit tudok, hogy én, mint felhasználó baromira megszívtam, és azt kell mondjam, nincs erőm elölről kezdeni az egész cuccot. Annál is inkább, mert nincs semmi garancia arra, hogy nem bukkan fel újra ez a bug a második végigjátszás alatt.
És baromira nem vigasztal a tudat, hogy a T. fejlesztők mindenhol arról igyekeznek biztosítani a játékosokat, hogy gőzerővel dolgoznak a hiba korrigálásán. Ugyanis a hiba korrigálásához javítófájl kell, amit meg csak XBox Live-ról lehet letölteni. Olyanom meg nincs - azaz szart sem érek a javítással.
Így, elérkezvén a napi bejegyzés végére, bevallom, abban reménykedtem, kiadom magamból a gőzt és lenyugszom picit. De nem így történt. Mert még mindig dühös vagyok, kurvára és kibaszottul, és ez az érzés egyre csak fokozódik most is, ahogy írom e sorokat. Csessze meg mindenki, aki felelős ezért. Mert egyébként egy bitang jó játékról van szó! Ezért olyan mocsok dolog ez az elvesztegetett 53 óra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése