Mivel a legtöbb blogger előbb-utóbb kifogy a mondanivalóból, borítékolható, hogy többségük egy ponton előveszi a bakancslista kimondottan unalmas és ostoba koncepcióját. Hiába, a bejegyzési kényszer nagy úr, viszont a témák száma véges; meg aztán egyesek abba a téveszmébe ringatják magukat, hogy igazából ők maguk a fontosak az olvasóik számára, nem pedig az, amiről írnak. Öreg hiba.
De azért ne legyünk álszentek sem, hiszen akad itt egy másik olvasat is. Aki egyszer blogírásra szánja magát, az egyben ékes tanúbizonyságát adja, hogy velejéig önimádó, exhibicionista és figyelemhiányos. És azon túl, hogy az illető elhiszi magáról, hogy ő ténylegesen valaki, gyakorlati haszonnal is kecsegtet egy bakancslista nyilvánosságra hozatala. Nevezetes, hogy az olvasók valamelyike esetleg segít a szerencsétlen blogger valamelyik problémájának orvoslásában vagy titkos vágyainak teljesítésében. Pofátlan dolog ez, főként azért, mert a szerző a "kívánságlistáját" "bakancslistának" nevezi, amit aztán olyan ártatlan bociszemekkel tálal fel hűséges olvasóinak, amitől mindenkinek könnybe lábad a szeme, és alig győz a szerencsétlen grafomán segítségére sietni. Aljas - de hatásos módszer.
Így aztán én a kevésbé pofátlan megközelítést választom, és nyíltan vállalom, hogy a személyes bakancslistámban szereplő tételeket azzal a szándékkal hozom nyilvánosságra, hogy valaki majd önzetlenül a segítségemre siet velük kapcsolatban. Azért jobb, ha előre szólok: amit én önerőből képtelen vagyok megoldani, az nagy valószínűséggel mások számára is megoldhatatlan feladatnak fog bizonyulni. De azért jó megmondóemberhez méltóan lelkesen buzdítok mindenkit arra, hogy egészen nyugodtan okozzon kellemes meglepetést nekem! Ráadásul, hogy ne sikkadjon el egyetlen tételem sem, sok különálló epizódként fogom tálalni a listám elemeit.
Mindjárt lássunk is neki! Első helyre rögtön felkívánkozott agresszív énem sötét bugyrainak első számú piszkos vágyálma - hogy ellövöldözhessek néhány tárat egy Smith & Wesson Magnum 500-assal! Íme egy jópofa videó a kicsikéről, nehogy valaki összetévessze valami mással.
És nem, nem szeretnék valami mást kipróbálni helyette. Vagy ez, vagy semmi! A nevetséges hazai fegyvertartás szabályai mellett az egyetlen esélyem egy lőtér lenne, de hiába néztem végig tucatnyi honlapot, úgy fest, ezt a csúzlit nem tartják sehol. Nagy kár. Azért ha bárkinek akad valamilyen használható és teljesen legális ötlete, esetleg hosszas netes kutatásaim ellenére elsiklottam valami nagyszerű lehetőség fölött, azt nyugodtan jelezheti felém az illető.
Ehhh, könnyebb lenne az 5-ös lottó számait megmondani, mint Mo-on legálisan ilyenhez jutni:)
VálaszTörlésBazzz ez már nem is sima marok lőfegyver, hanem ágyú, ami vadászatra is alkalmas. Egyszerű sport klubokban biztosan nem fogsz tudni ilyennel lőni, hacsak valamelyik tagnak nincsen privátban és nem gyűjti az ehhez hasonló szörnyetegeket. Ehhez viszont nem ártana ilyen helyeken megfordulni és új kapcsolatokat kiépíteni:)
Egyetértek, ez valóban elég méretes darab. Vadászni remekül lehet vele, mondjuk tankokra, sárkányokra vagy tengeralattjárókra. Egyébként az ára is ok lehet, amiért itthon nincs a klubokban. Jelenleg olyan 1300-1500 dolcsi körül mozog, ami egy revolver esetében odakint már elég húzósnak számít.
TörlésRáadásul a legtöbb klub megelégszik egy ehhez hasonló stukival, mondjuk egy .44-es vagy .357-es Magnummal. És, ahogyan a videóban is látszott, akkorát rúg vissza, mint egy ágyú, tehát aligha képes kezelni bárki.
Tartani jó lenne, de mondjuk otthonvédelemre alkalmasabb valami kisebb, praktikusabb darab. Sajnos a helyzet az, hogy ha ezt zárt térben (pl. lakásban) elsütöd, biztos nem úszod meg maradandó halláskárosodás nélkül.
Na, látod, mondom én, hogy nem aprózom el a kívánságlistámat!:)