Az Abzu tipikusan az a játék, amit nagyon könnyű lenne az egekig magasztalni - ám sajnos egyáltalán nem kizárólag abból az okból, mert megérdemli a dicséretet vagy mert ténylegesen különlegesnek tartjuk. Sokkal inkább azért, mert egyesek alig várják, hogy világgá kürtöljék, milyen nyitottak is az újdonságokra és mennyire befogadóak az iparág ritkaságaira. Megértem őket, bár nem tudok teljesen azonosulni a gondolatmenettel.
Ugyanígy könnyű lenne csupa-csupa rosszat írni róla - amennyiben az a célunk, hogy kilógjunk a tömegből és megmutassuk a többieknek, mennyire kemények és "őszinték" is vagyunk. Viszont ebben az esetben sem az igazmondás vezérelné a tetteinket, hanem egyfajta lázadás és dacos gúny, ami ugyanúgy félrevezető, mint az érdemek nélküli ömlengés.
Az igazság, mint oly sokszor az életben, itt is valahol a két véglet között mozog, és aki ténylegesen a játékosok érdekeit tartja szem előtt, az kénytelen megemlíteni a jó és a rossz tulajdonságokat. Mert mindkettőből vannak szép számmal az Abzu-ban, még akkor is, ha ezekről sokan nem szeretnének tudomást venni.
A játék voltaképpen egy víz alatti felfedezős mulatság. Fejlesztője a Giant Squid, amelynek alapítója korábban a játékosok és a kritikusok által is elismert Journey-t tette le az asztalra. Ennek megfelelően az Abzu sok tekintetben hasonlít az elődre, azzal a különbséggel, hogy itt talán egy árnyalatnyival erősebb történetszálat és puzzle elemeket kapunk. No meg sivatag helyett vízzel találkozunk - sok-sok vízzel!
Azért a sztorit és a feladványokat tessék óvatosan kezelni. A játék teljesen lineáris, a történet pedig részben a helyszínek felfedezéséből és átvizsgálásából, részben pedig a főszereplő küzdelméből bontakozik ki előttünk. Nem rágnak semmit a szánkba, nem magyaráznak el minden részletet, helyette inkább hagyják, hogy magunk rakjuk össze a fejünkben a drámát. Nagy titkokra azért senki ne számítson, elég hamar minden egyértelmű és világos lesz.
Ugyanígy a puzzle is elég erős kifejezés, hiszen általában nincs szó másról, mint kapuk kitárásáról, amely tevékenység soha nem fogja igénybe venni az agysejtjeinket. Ráadásul sajnos ezek ismétlődnek, és a harmadik-negyedik alkalommal már inkább idegesítőnek, vagy legalábbis repetitívnek érezzük a "keresd meg a dolgot és nyomd meg/törd fel/kapcsold be a dolgot" akadályt. Ebben a tekintetben az Abzu hatalmas csalódást jelentett, és egyértelműen rossz benyomást tett rám. Ennyi erővel nyugodtan ki is hagyhatták volna őket, mert semmi olyat nem adtak hozzá a játékhoz, amitől az érdekesebbé vált volna.
A víz alatti helyszíneket első ránézésre talán változatosnak és egyedinek érezzük majd, ám ha őszinték akarunk lenni, ezek sajnos jórészt csak színárnyalatokban térnek el egymástól. Zárt barlangok, elsüllyedt romok és épületek, különös gépezetek, szűk járatok és kiemelkedő platformok - túlzás lenne azt állítani, hogy nem lehet őket megkülönböztetni egymástól, de sosem éreztem azt, hogy hatalmas eltérések lennének közöttük. Kimondom, mert így van: egyáltalán nem voltam lenyűgözve tőlük.
Az animáció ezzel szemben szép és jól kidolgozott. A víz alatti búvárkodás ténylegesen 3 dimenziós volta miatt ennél kevesebbel nem is elégedhetünk meg, de szerencsére a fejlesztők hozták, amit elvártunk tőlük. A karakter, akit irányítunk nem lett valami égbekiáltóan szép, de a célnak tökéletesen megfelel. A halak és egyéb tengeri élőlények élethűen viselkednek, a kicsiktől kezdve egészen a hatalmasokig. Látszik, miszerint a stúdió ezekre fordította a legnagyobb figyelmet, és ezt meg is hálálják a monitorunkon úszkálva.
Hangok tekintetében szintén jól szerepel a játék. Elhisszük, hogy víz alatt vagyunk - a csobogás, az állatok által keltett zajok, és az áramlatok zúgása segít abban, hogy az élmény valódinak tűnjön. A felfedezésekre építő játékok esetében kiemelten fontos szerepet kapnak az aláfestőzenék, és nincs ez másképp az Abzu esetében sem. Én ugyan nem voltam elragadtatva tőlük (sütött belőlük az erőlködés és a túlzott "művészkedünk" butaság), de természetesen ez ízlés kérdése.
Az Abzu a jelek szerint azt a célt tűzte ki maga elé, hogy érzésekre és hangulatokra próbál hatni. Szeretné, ha a nyilvánvalón túl belelátnánk olyan dolgokat, amelyek viszont nem feltétlenül találhatóak meg benne, ennek a célnak pedig kompromisszumok nélkül alávetették a tényleges játékmenetet. Egyesek ezért talán hálásak lesznek, mások pedig valószínűleg elvesztegetett időnek érzik majd a végigjátszáshoz szükséges 2 és fél órát.
Jómagam valahol a két véglet között vagyok. Sosem akart a játék másnak tűnni, mint egy elegáns és szép köntösbe bújtatott víz alatti sétálószimulátor, így aztán nincs is értelme panaszkodni amiatt, hogy végül azt kaptuk, amit beígértek nekünk. Az előzetes várakozásoknak azonban mégsem tudott maradéktalanul megfelelni. A Journey annak idején tökéletesen tudta adagolni azokat az összetevőket, amelyek végül képesek voltak valódi, maradandó érzéseket kelteni bennünk. Ezzel szemben az Abzu inkább pórázon rángat bennünket, nem pedig könnyed eleganciával vezet a cél felé. Az "üzenet, Üzenet, ÜZENET!!!" bizony csak úgy működik, ha nem akarják lenyomni azt a torkunkon.
Természetesen a játék így is képes kikapcsolni az embert. Két óra víz alatti relaxáció mindenkinek jól jön, ezt pedig egészen biztosan megkapjuk tőle. Kellemes atmoszféra, ráérős felfedezés, szemrevaló és változatos víz alatti élővilág - aki erre vágyik, nem fog csalódni. A rejtett kagylók gyűjtögetése, vagy éppenséggel víz alatt rekedt állatokat kiszabadítása azt a célt szolgája, hogy motiváljon bennünket a helyszínek átkutatására. Apró, mégis kellemes adalékok, amivel egy parányi változatosságot csempésztek az életünkbe.
A fejlesztők szerint erősen ajánlott a kontroller használata, és ebben bizony igazuk is van. A billentyűzet-egér kombóval sem játszhatatlan (én a PC változatot teszteltem), de nem is nevezném kellemesnek. Ha van kéznél irányító, válasszuk azt, és könnyítsük meg ezzel az élményt.
Az Abzu összességében tehát kellemes, mégis gyorsan felejthető. Nem fog bennünk mély nyomot hagyni, bármennyire is szeretne, ez pedig egészen biztosan rosszul fogja érinteni azokat, akik ennél többre vágytak. Kár érte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése