Idén 82. alkalommal rendezik meg a Vörösmarty téren a hagyományos Ünnepi Könyvhetet, és e jeles alkalom még engem, az örökös otthon ücsörgőt is arra késztetett, hogy megemeljem a hátsómat és kilátogassak a rendezvényre.
Ha valamivel kapcsolatban nem lehet oka panaszra a szervezőknek, az a látogatók száma volt, már amennyire a mai délután alapján ezt fel tudtam mérni. Ugyanis embertelen tömeg hömpölygött a bódék által teremtett mesterséges kis sikátorokban; idősek, fiatalok, kicsik és nagyok, magányosan bóklászók és családostul érkezők egyaránt. Itt rögtön meg is állnék egy pillanatra, és megragadnám a lehetőséget arra, hogy teljes szívből gratuláljak azon embertársaimnak, akik úgy érezték, bölcs döntés egy ilyen alkalomra, egy ilyen helyre biciklivel, esetleg babakocsival kilátogatni. Nem elég, hogy az egyszerű, mezei gyalogosok sem tudnak sokszor még mozdulni sem egymástól, a járművel közlekedők még azt is elvárják, hogy mindenki más majd előzékenyen utat nyit előttük. Ezúttal viszont az arrogánsabbaknak hamar a képükre fagyott a vigyor, ahogy annak lennie kell.
De inkább térjünk vissza magára a könyvhétre! Rengeteg kiadó képviseltette magát, a legnagyobbaktól kezdve egészen a határon túliakig, miközben a különféle bódék előtt a szerzők készségesen, lelkesen dedikálták legújabb műveiket, ahogyan az lenni szokott. Meglehet, az előző évek során is volt már ilyen stand, de én idén szembesültem először azzal, hogy képregényeket és mangákat is árulnak pár helyen.
Ám a remek körítés és fölhajtás ellenére az emberek inkább csak bámészkodni jöttek ki, és nem vásárolni, ami némiképp lehangoló tanulság volt. Jómagam alig-alig láttam valakit, aki könyvvel megrakodva távozott a térről, bár a végleges eladási statisztikákról talán beszámolnak majd a tévék és az újságok. Bevallom, idén nekem sem volt keretem arra, hogy beszerezzek néhány tetszetősebb, érdekesebb kötetet, pedig a kínálat igazán minden igényt kielégítő volt.
A hét második felének időjárása alapján arra lehetett számítani, hogy a mai délutánon is számíthatunk egy kiadós esőre, és sajnos be is jöttek az előzetes jóslatok. Így jóval azelőtt kényszerültem távozásra, mint szerettem volna, ezért messze nem sikerült teljesen felderítenem a Könyvhét teljes repertoárját. Ha holnap délelőtt úgy alakul, talán ismét kilátogatok, hogy befoltozzam a kimaradt területeket. Addig is jöjjön néhány fotó.
Hazafelé, az eső kezdetén kattintottam el ezt a képet, a Brit Nagykövetség bejárata előtt. Aki tudja, pontosan mikor kezdődik a jövő évi londoni olimpia megnyitója, kiszámolhatja, hány órakor jártam arra pontosan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése