Este van, és én itt állok, egy komoly dilemma előtt: sétálni menjek a lenyugvó nap pazar fényében, vagy álljak neki egy hosszú és unalmas blogbejegyzésnek? A kettő együtt nem járható út, így kénytelen vagyok kompromisszumok nélküli döntést hozni. A végső elhatározásom pedig az, hogy inkább útnak indulok, és a nyakamba veszem a várost. Ezzel egyrészt némi mozgásra ösztönzöm magam, másrészt nem gyötröm kedves olvasóimat fölöslegesen mindenféle érdektelen szövegeléssel.
Íme tehát egy döntés, amivel mindenki jól jár. Ezek után igazán nem mondhatja rám senki, hogy nem vagyok tekintettel mások igényeire és elvárásaira!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése