Hosszú és embertelen napok után végre fellélegezhet a főváros - eljött a várva várt hidegfront, és vele együtt az átmeneti lehűlés. Ma még a kora délután órákban sem volt komolyabb kihívás a napon tartózkodni, és estére, hála a viszonylag erős szélnek - igazán kellemes, frissítő időben van részünk.
A dolog kellemetlen része, hogy így a lakásban jóval melegebb van, mint odakint. Míg eddig az utcára kilépve csapott orcán az áthatolhatatlan hőségfelhő, most ugyanerre az ajtónkon belépve számíthatunk. Nincs hát mese, cselekedni kell! Úgy vélem, egy egész éjszakán át tartó szellőztetés és huzat megteszi a hatását, ám ennek komoly ára lesz. Ha nem számítjuk az ilyenkor besurranó szemfüles szúnyogok alattomos rohamait, akkor is ott van még a virrasztás kényszere. Mert, ugyebár, mégsem hagyhatom tárva-nyitva az összes ablakomat éjszakára. Mi van akkor, ha kitör a régóta beharangozott felhőszakadás, jégeső, zivatar? Mi történik, ha a most még csak lágyan fújdogáló szellőcske hirtelen felpörög, és leszaggatja a függönyeimet?
Bevallom, nem visítoznék az ellen, hogy végre ismét emberi körülmények között tudnék aludni egy jót, de tartok tőle, ez ma sem jön össze. Legalább is az alvás része.
Sebaj, úgyis könyvek sora várakozik olvasatlanul a polcomon; unatkozni nem fogok, ebben biztos vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése