Időnként, különösebb előjel nélkül, mintegy a semmiből előbukkan egy meglehetősen ostoba ötlet, amitől hetekig, hónapokig, máskor évekig képtelen vagyok szabadulni. Amióta az eszemet tudom, így vagyok ezzel, megszoktam már, ismerem a tüneteit, a fázisait, és jó eséllyel meg tudom jósolni a lecsengési idejét is. Meglehet, másokkal is előfordul ez. Nem a hirtelen felcsapó birtoklási vágyról, vagy a számomra tetszetős, engem érdeklő dolgokról beszélek, amelyek vásárlásra, utánajárásra sarkallanak, hanem teljesen véletlenszerű, megmagyarázhatatlan és legtöbbször kivitelezhetetlen butaságokról, amelyek nélkül unalmasabb lenne az életem.
Hogy rátérjek a lényegre, bemutatnám legújabb agymenésemet!
Nem, még nem ragadott el teljesen a megalománia. Nem arra vágyom, hogy legyen egy saját Airbus A380-asom, viszont arra igen, hogy utazzak vele! Az előző két hétben csupán videókat néztem meg a különböző légitársaságok által üzemeltetett gépek belsejéről, ám az elmúlt napokban tovább léptem egy szintet. Most már azt kezdtem el tervezgetni, hogyan tudnék ténylegesen felkerülni az egyik fedélzetére, méghozzá teljesen legális eszközökkel.
Ebben kapóra jött, hogy még mindig nem mondtam le teljesen az októberi Comic Con-ról. Ha pedig az uticél New York, akkor Párizson keresztül az Air France egyik A380-asával megvalósítható lenne a dolog. És nem is kerülne lényegesen többe az átszállásos megoldás a közvetlen járatnál.
Még szerencse, hogy amint azt mondtam, ismerem magam, és tudom, hogy mire ténylegesen erre kerülne a sor, ez a mánia már a múlté lesz. De addig is jó érzés elmélázni azon, hogy egyszer talán én is felülhetek egy ilyen repcsire!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése