2011. 07. 03.

266. nap: Bill S.978

Olykor elkeserít, máskor viszont kárörvendő boldogsággal tölt el, hogy nem csupán Magyarországon léteznek olyan törvények, amelyek finoman szólva is nevetségesek. A legújabb agymenés Bill S.978 néven híresült el az Egyesült Államokban, és érdekes kérdéseket vet fel azok között, akik hajlandóak mélyebben beleásni magukat a kérdésbe.
De miről is szól maga a törvény? Lényegében és tömören annyiról, hogy az esetleges elfogadása után akár 5 év börtönbüntetést is kaphatnak azok, akik jogvédett tartalmakat tesznek közzé az Interneten. A helyzet egy darabig egyértelműnek tűnik: a nagy filmstúdiók, kiadók, zenegyártó nagyiparosok és az ezekhez hasonló többi bűnszervezet brutális erejű lobbival igyekszik elérni azt, hogy az általuk összelopkodott alapanyagokból tákolt értéktelen szemetet ne lehessen engedély nélkül felhasználnia illetéktelen személynek. Azaz rajtuk kívül senkinek. Tiszta sor, hisz egyszerűen a gondolata is elborzaszt annak, ha valaki egy családi összejövetelt, esküvői videót vagy nyaralási élményeit kopirálytos muzsikaszóval igyekszik hangulatosabbá tenni. Attól is kiráz a hideg, ha valaki kedvenc filmje, sorozata jeleneteit vágja össze saját kedve szerint, majd teszi azt közzé a lyutúbon. Micsoda Istenkáromlás! Továbbá ki hallott már olyanról, hogy valaki esetleg úgy merészel majd kritikát, értékelést készíteni valamiről, hogy részleteket mutat be a kérdéses műből?! Hallatlan arcátlanság!
A törvénytervezet jelenlegi formájában ezek a példák egyáltalán nincsenek eltúlozva vagy sarkítva - nem, ez valóban büntetendő cselekménynek számít majd a nem is olyan távoli jövőben, a demokráciájára oly végtelenül büszke USA határain belül. Persze, a virtuális boszorkányüldözés korántsem újszerű dolog, hisz Hollywood és bűntársai eddig is komoly energiákat mozgósítottak e fronton. A meccs ezen a ponton viszont már tényleg a végéhez közeledik. Magáncégek kontra kormány: 1-0. Sok szenátor bizonyára örül majd a Bora-Borán vásárolt luxusvillájának.
A dolog azonban korántsem ér véget ezen a ponton. Mert a filmek, mesék, sorozatok kérdése egy dolog, de a törvény korántsem csupán ezekre vonatkozik, hanem mindenre, amit kopirályttal látott el a maffia, beleértve a videojátékokat is. Azaz innentől kezdve a nagy megosztóoldalakról bizony visszamenőleg törölni kell minden olyan tartalmat, ami részben vagy egészben tartalmaz ilyen elemeket. A korábban emlegetett mozgóképekért és zenének csúfolt mocskokért nem fokok könnyeket eregetni, de a különböző végigjátszásokért, tesztekért, bemutatókért bizony nagy kár lenne. 
Namármost, nem vagyok tisztában a pontos számokkal, de óvatos becslések szerint is ez a törvény, ha valamennyi érintett tartalmat alapul vesszük, több százezer, ha nem egyenesen milliós nagyságrendű videót érint, csupán a Lyutúb esetében. Persze, elhiszem, hogy a nagyi lusta macskájáról, illetve a szomszéd rusnya kölkéről készült összeállítások is tartogathatnak érdekességeket egyesek számára, de ilyen mértékű purgálás után jelentős csökkenés várható a látogatottságban és későbbi feltöltésben egyaránt. Nem is beszélve a tucatnyi más, kisebb megosztóról. És hogy visszakanyarodjam egy pillanatra a játékokhoz, rengeteg portál létezik, amely kizárólag ilyen tartalmú anyagokra specializálódott. Kevesek számára ismert tény, de sok játékból szerveznek komoly versenyeket, amelyeket egyes tévécsatornák és a fent nevezett honlapok, fórumok egyenes adásban közvetítenek. Azokkal mi lesz?
És a legutolsó kérdés: kinek van akkora kapacitása, hogy egy olyan mérhetetlenül kiterjedt rendszert, mint amilyen napjainkban az Internet, állandó jelleggel, folyamatosan, sőt, visszamenőleg figyeljen és ellenőrizzen? Mennyi időre lesz szüksége a moderátoroknak, hogy végignézzék egy Luyutúb méretű oldal összes videóját ismerős dallamok, a háttérben felcsendülő zeneszámok vagy filmrészletek után kutatva? Mennyi időbe telik az Internet teljes átvizsgálása, és mennyi energiába a folyamatos nyomon követése mindennek, ami ott feltűnik? 
Sok kérdés, de mindegyikre ugyanaz a válasz: ez az egész egyszerűen lehetetlen feladat lenne bárkinek, legyen szó akár hivatalos szervről, vagy magánszemélyekről. Akkor meg mi értelme az egésznek, ha betartani úgysem lehet? Erre nincs válaszom. Csupán tények, miszerint innentől törvényi felhatalmazás lesz arra, hogy ezentúl bárki bármit ellenőrizhet, letilthat, és esetenként büntethet. Innentől pedig a következtetést mindenki vonja le saját maga.
Ejnye, Kína legalább nyíltan cenzúráz mindent... Nehéz megmondani, vajon az ő módszerük a durvább, vagy ez a vérlázító maszlag...     

2 megjegyzés:

  1. Abba is bele kellene gondolni,hogy vannak cégek videójátékokra kihegyezve mint például a RoosterTeeth vagy machinima.Ezt igaz le van írva fentebb is,de az nincs,hogy ezeket ha megszüntetik több ezren elvesztik a munkájukat.

    VálaszTörlés
  2. Viszont a nagyobb oldalaknak az átlagos felhasználókkal szemben van némi előnyük. Ők jó eséllyel kapnának engedélyt a kiadóktól és a fejlesztőktől arra, hogy a kérdéses játékok megjelenhessenek az ő felületükön. Ha a törvényt bevezetik, minden bizonnyal megpróbálják majd ezt az utat követni az illetékesek. A kiadóknak is az az érdekük, hogy a célközönséghez eljussanak a termékei, amihez pedig az ilyen oldalak is nagyban hozzájárulnak. Más kérdés, hogy a jogosultság esetleges elvesztésének fényében vajon mennyire engedik meg a szabad véleményezést és kritikát a kérdéses oldalakon.

    Ám egy magányos gamer, aki feltölti a Lyutúbra a végigjátszásait, már aligha számíthat figyelemre vagy bárminemű engedélyre bárkitől is.

    VálaszTörlés