2011. 02. 04.

117. nap: Lézer

Nem is olyan régen, az egyik szomszédomtól kaptam ajándékba egy lámpát. Egy afféle LED lámpásról van szó, amelyet egy gumipánttal lehet az ember kobakjához rögzíteni, ha úgy támad kedvünk. Kedves, figyelmes gesztus volt a részéről, hiszen amint értesült a zseblámpa-fétisemről (ami azóta lett úrrá rajtam, hogy újra és újra végigjátszottam az Alan Wake-et...), azon nyomban beszáguldott az egyik szobájába, és előhozta ezt a kis ajándékot.
Elsőre talán nem látszik rajta, de komoly, profi kis szerkezet ez, így több fajta módban képes üzemelni. Egyszeri gombnyomásra 5 apró égő gyullad ki rajta, másodszorra már mind a hét felragyog, harmadik kattintásra pedig bekapcsolódik a buliba két további, piros fényt árasztó bizgentyű is. Ez utóbbi nagyon látványos, misztikus összhatással képes világítani, bár ezen túl, úgy érzem, ez a funkció aligha képes bármiféle gyakorlati hasznot felmutatni. Elvégre miért lenne jobb, ha a buksinkra felhúzott szerkezetből nem sima fehér fény, hanem vöröses-rózsaszínes csóva világítja meg a kezünkben szorongatott vezetékeket, vagy világítja be a falak közti réseket? Ám az tagadhatatlan, hogy a háromféle világító-mód jobban mutat egy csomagoláson, mint a kettő, meg hát miért zavarna bárkit az, hogy be van építve a kütyübe egy teljesen fölösleges mód is?
A fejlámpa lényege azonban nem az öt LED mód, s nem is a hét. Fájó kimondani, de a magenta árnyalatú megvilágítás sem teszi e tárgyat olyan különlegessé. Ugyanis mindezek eltörpülnek a negyedik gombnyomásra aktiválódó alkalmazás, a lézer pointer mellett! Bizony, van rajta ilyen is, méghozzá olyan brutálisan erős, hogy olyat nem is biztos, hogy legálisan be lehet szerezni a boltokban. Az ember szeme és feje már attól megfájdul, ha csupán a falra vetített vörös fénypontot figyeli! Meglehet, más lézereknél is ugyanez a helyzet, nem tudom. Az azonban biztos, hogy már évek óta szerettem volna beszerezni egy ilyet, mert nincs mókásabb dolog egy néma, hideg, üres éjszakán, a vaksötétben olyan pöttyöket a falra vetíteni, amelyek a kezünk legapróbb rezdüléseit is fénysebességgel lekövetik. 
Egyszóval remek ajándékot kaptam a szomszédtól! Nem tudhatta, de telibe találta az egyik olyan, egyébként teljes mértékben fölösleges vágyamat, hogy legyen saját lézerem. Talán minden sci-fi őrült átesik ezen gyermekkorában. Csak ők mind, egytől egyik beszereznek maguknak egyet, hogy jól kimulasság vele magukat, majd megfeledkezzenek az egész hóbortról.
Nekem viszont erre sok-sok évtizedet kellett várnom, épp ezért megbecsülöm, amit az élet tálcán nyújtott felém. Azaz mindenki készüljön föl rá, hogy a lézeremmel jó ideig az őrületbe fogok kergetni bárkit, akivel csak találkozom. Az olcsó, akarom mondani: ingyenjátékok már csak ilyenek... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése