3. nap: A tartozás

Ma kaptam egy felszólítást, miszerint tartozásom van az egyik szolgáltató felé, és legyek szíves ezt a lehető leghamarabb rendezni. Igazuk van, egyetlen szó sem érheti őket ezzel kapcsolatban. Magam is a rend pártján állok, s ha nagy ritkán úgy alakul, hogy valamivel elcsúszom, elfelejtem, vagy bármely más okból kifolyólag sikerül összehoznom némi hátralékot, akkor nem szívom a fogam, nem mérgelődöm, hanem ahogyan azt kell, kifizetem a kérdéses összeget.
De ma valahogy mégis gondolkodóba estem. Nem az késztetett erre, hogy gyakorlatilag semmi olyan dolog nem jutott eszembe, ami alapján a kérdéses cégnél az elmúlt hónapokban tartozást halmozhattam föl, hanem úgy egészében rácsodálkoztam, hogy jó-e vajon az, ha a világ ennyire gépiesül, ha minden rendszert már számítógépek irányítanak, és nincs élő ember, aki kiszűrné az esetleges anomáliákat.
Mert az én teljes tartozásom tokkal-vonóval együtt 29 Ft. Egy ilyen küldemény kipostázása, amennyire én tudom viszont már 54 Ft, vagy valami ilyesmi, azaz a cég jelenleg 25 Ft bukóban van. Ezen az sem igazán segít, hogy a tartozásomat föltupírozzák majd egy csöppet, hogy szép, kerek összeg váljék belőle. Furcsa dolgok ezek.
De mire ennek a bejegyzésnek a végére érek, máris választ kapok az eredeti kérdésemre, miszerint sajnos tényleg jobb a számítógépes rendszer, mint egy emberi munkaerő, akivel ugyan megúszhatják a 25 forintos buktákat, de cserébe fizetniük kéne az illető havi bérét. Pénzügyileg így mindenképpen jobban járnak.
Az ügyfél, aki meg nem röstellt tartozást felhalmozni, ne szívja a fogát, ne mérgelődjön, hanem menjen szépen a postára és egyenlítse ki a számlát!

Frissítés: A felszólítás kiérkezését követő napon bementem az ügyfélszolgálatra, mert ekkora tartozást helyénvalóbban tűnt, ha személyesen egyenlítek ki. A nő nagyon kacagott, mikor meglátta a végösszeget, majd egy vállrándítással konstatálta, hogy "van ez így bizony néhanapján". No igen. Néhanapján egyes emberek fegyvert ragadnak, felmarkolnak egy nagyobb adag lőszert, és agyonlövik egy bevásárlóközpont látogatóinak felét. Kezdem érteni, miért tehetik mindezt. Mert néhanapján van ez úgy is...