Rég volt ugyan, de amikor én még iskolába jártam, matekórán azt tanították nekünk, hogy egy három tagból álló egyenlet megoldásához az elemek közül legalább kettőt ismernünk kell. Vagy azóta változott a képlet?
Előttem hever egy Auchan karácsonyi akciós hirdetőújság, és valamiért, az eddigi ismereteimből kiindulva nem áll nekem össze a kép. Ez szerepel a címoldalon, utalva a 0%-os THM felhívásra, és az akcióban résztvevő eszközökre: Minden televízió 100.000 Ft feletti vételár felett és minden mosógép! Nem állítom, hogy nem lehetett volna szebben megfogalmazni, hogy az ajánlat milyen termékekre is vonatkozik, de ebbe most inkább nem is mennék bele. Viszont az már sokkal érdekesebb, hogy akkor most pontosan hány forinttól is érvényes ez a bizonyos nagyszerű kedvezmény. Lássunk is hát neki a logikai ördöglakat kibogozásához!
Jelen esetben a tartalom nem sérül, amennyiben a kérdéses részt kiemeljük a kontextusból: ...100.000 Ft feletti vételár felett... Ugyebár vegyük elő a bevezetőben említett egyenletet! Az egyik tag a 100.000, ez eddig tiszta sor, még számomra is. Ha ezután egy kicsit tovább görgetjük a szavakat, a következő lépésben már átlépünk ezen a lélektani határon, és megkapjuk azt a meglehetősen tág halmazt, amelybe az első elemünknél nagyobb számok tartoznak, forintosítva. Tehát addig jutottunk, hogy: ...100.000 Ft feletti vételár... Ha itt és most véget érne a történet, legfeljebb stilisztikai szempontok alapján lehetne belekötni a mélyen tisztelt szupermarket magazinjának címoldalába. De bizony van ott még egy szó, ami alaposan megbolondítja, felkavarja a langyos állóvizet! A léc még feljebb kerül, a tétek emelkednek, a feszültség fokozódik, mert itt bizony már a 100.000 feletti vételár felett járunk, ismeretlen magasságokban!
És én, a leendő vevő, nem értem, pontosan milyen összeghatárnál is tudom érvényesíteni a kedvezményt. 100.000 forint feletti összeg felett? Vagy csak simán 100.000 forint felett? Nem mindegy a dolog! Ha ismereteim pontosak, ezeket a kiadványokat úgy szerkesztik meg (legalább is úgy kellene), hogy abba ne tudjon belekötni sem a fogyasztóvédelem, sem pedig a vevő. Ám ebben az esetben erősen hibádzik valami! Pontosan mennyivel kell meghaladnunk a 100.000 feletti vételárat? Legalább még 1 forint? Vagy kerekítve 5? Azaz az egyenletet átírva 100.000 forint felett, plusz 5 forintnál 0% a THM? Mert ebben az esetben már tényleg fontos lehet az is, hogy az első felett pontosan mennyivel durrant az alapösszegre! Mivel nincs meghatározva pontos számadat, tételezzük fel, hogy itt is a minimum, azaz 5 forint játszik. Azaz az első két tag zárójelbe tétele után így néz ki az egyenletünk: 100.005 Ft vételár felett. Ha pedig a zárójelet fölbontjuk, az ismeretleneket behelyettesítjük, a megoldás fillérre pontosan így fog kinézni: A THM 0%, amennyiben a vásárló 100.005 + 5, azaz 100.010 forint fölött vásárol televíziót, esetleg mosógépet.
Fene ezekbe a furi matematikusokba! Kitalálnak mindenféle elméleteket, megoldóképleteket meg miegymást, erre jön egy fogalmazásból elégtelen marketinges, és egy fél mondattal bedönt mindent!
Vagy csak én vagyok ilyen szőrszálhasogató? Egyedül én kukacoskodom ilyenek felett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése