2010. 12. 25.

Minek erőlködni?!

Megnéztem ezt a Holdhercegnőt... és meg kell valljam, alaposan felpaprikázta ezt az egyébként meglehetősen unalmas estét. Egyszerűen bűn rossz volt!
Egyrészt az egész értelmetlen. Logikátlan, ostoba, együgyű, nevetséges. Nem az a bajom, hogy ez egy gyerekfilm (illetve gyerekkönyv), mert az önmagában egyáltalán nem számít negatívumnak. De itt mintha nem tisztázták volna időben, hogy ki is az a bizonyos célcsoport. Egyszerre szólni időshöz és fiatalhoz nem kis feladat, és ebben az esetben a készítők alaposan fel is sültek. 
Az már a kezdet kezdetén érződött, hogy a forgatókönyvíró nagy bajban lehetett, amikor nekiállt könyvből mozgóképet gyártani. Mert bár érezni a történet elején a cselekmény menetét, de a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt olykor csúnya bakugrásokat kellett beiktatni, aminek következtében teljesen felületes és követhetetlen volt a szereplők egymáshoz való viszonyának alakulása.
És ha mindez még nem lenne elég, az egész történet folyamán unalmas, közhelyes, milliószor látott, tipikus filmes karakterek és ostobaságok tarkították a cselekményt. X, a főgonosz a főhősnőnk ellen áskálódik. Elhatározza, hogy elkapja. Ez eddig oké! A terve sikerül, a csapda bezárul. Miért ne, alakuljon hát így a történet! Na de kérdem én, ha kezdetektől az a terve, hogy kinyírja a mi áldott Holdhercegnőnket, mire vár, amikor ott a lehetőség? Miért jó, hogy először börtönbe veti, ahonnan később a csaj egy Uwe Boll szintű trükkel old kereket, miközben a néző csak fogja a fejét, és kínjában röhög? Mire jó, hogy fent nevezett gaz lator még legalább három alkalommal tudná bepótolni gyilkos tervét, ám azokban a pillanatokban erről megfeledkezik, és beéri pár lesújtó pillantással? Miért kell ennyire kiszámítható, nevetségesen bárgyú karakterfejlődést egyes szereplőkre ráerőltetni? A morcos nagybácsiról miért tudja már mindenki jó előre, mikor fog átalakulni aggódó rokonná, és miért kell milliomodszorra is eljátszani egy gagyi avégénfelbukkanokésmegmentek jelenetet a közhelybomba nevelőnővel? Miért kell megint szembesülni azzal, hogy az a főhősnő, aki a cselekmény fő konfliktusát megoldja egy öngyilokkal, képtelen halott maradni?

Ez eddig csak egyszerű fikázás volt, ami minden kétséget kizáróan feldúltságom eredménye. De lenne itt még valami. Egy kérdés, amire képtelen vagyok választ találni. Egy talány, aminek megoldásához kérném valamennyi kedves olvasómat, segítsen hozzá! Tehát: miért kell minden rohadt gyerektörténetnek a világ megmentéséről szólnia? Miért nem lehet a fiataloknak szánt termékeket fiatalok számára jobban befogadható, értelmes konfliktushelyzetekre kihegyezni? A film, egyébként, csupán attól sorolható a gyerekmozi kategóriába, mert a nagy hőstetteket különböző ostoba, szánalmas csetlések és botlások közepette teszik meg, teletűzdelve lelombozó poénkodással és minimum 10 percre előre kiszámítható eseménysorokkal. 
Lassan már én kezdek szégyenkezni azon, hogy világmegmentős történeteket agyalok ki, amióta képes vagyok gondolkodni. És úgy fest, tök fölösleges évtizedeket törni a fejem azon, hogy ezt a lehető legközhelymentesebb formában tegyem. Elég csak a szokásos séma, az ötletek meg mehetnek a francba. 
De tudom, biztos megint bennem van a hiba...

4 megjegyzés:

  1. Yo!

    1 - Nem minden gyermekfilm szól a világ megmentéséről. Csak az amerikaiak. :P Szép példa a németek két gyermekfilmje az utóbbi 10 évben (Emil és a detektívek, A repülő osztály). Amúgy megnézted már a Terabithia földjére vezető hidat? Neked való!

    2 - Még nem néztem meg a lottószelvényemet, de ha véletlenül nyertem volna egy v***g pénzt, akkor összeállunk és megfilmesítjük a Kupolaváros titkát. Semmi világmegváltás. Csupán jó történet.

    3 - Nézd meg a The Seeker (fogalmam sincs mi magyarul a címe) filmet. Vagy a Eragont. Kétlem, hogy ezeknél rosszabb lenne a Holdhercegnő. : )

    VálaszTörlés
  2. A híd Terabitia cucc, miután írtál róla, alaposan felkeltette az érdeklődésemet! Az tényleg jó lehet, adok majd neki egy esélyt! A repülő osztályról is sok jót hallottam! Ezek szerint nem teljesen reménytelen a helyzet, ha valaki gyerekfilmeket szeretne nézni epikus hangulat nélkül!:)

    A többiről eddig nem hallottam, de most, hogy így ajánlod őket, gyorsan utánuk nézek! Hátha tényleg gyémántra bukkanok!

    VálaszTörlés
  3. A fent említett filmek közül mindet láttam (az Eragon meg is van sajnos, ha kell kölcsönadom), de egyik sem nagy szám.
    A "Hid Terabithia földjére" nem olyan rossz, de akkor már inkább a "Narnia krónikái" első része(azonos kategória).

    Amit inkább ajánlok az a "Faun labirintusa" del Toro-tól (a Hellboy rendezőjének filmje).

    De ugye a filmek tetszése szubjektív dolog:)

    VálaszTörlés
  4. Én úgy érzem, és javíts ki, ha rosszul gondolom, de szerintem nekem nincsenek olyan elvárásaim, amit ne lehetne könnyen teljesíteni. Simán csak annyi kell, hogy:
    1. ne lássam ezredszerre is ugyanazt
    2. ugyanolyan karakterekkel
    3. ugyanolyan történettel
    4. ugyanolyan fordulatokkal
    5. szóról szóra ismétlődő párbeszédekkel.
    Ennyi. Mégis ezt az öt, egyébként logikusnak hangzó pontot mind-mind elhibázzák a filmkészítők. Egytől egyig, kivétel nélkül. Na ez az én nagy bajom! Vagy nem is az én bajom, hanem a mozik baja?:)

    VálaszTörlés